A WMAS rendszert egy 8 MHz-es TV-csatornában állították fel, melyben nagy átviteli teljesítménnyel bíró analóg fülmonitor (IEM) rendszer működött az alsó szomszédos csatorna frekvenciáin, valamint egy nyolccsatornás digitális EW-DX vezeték nélküli mikrofonrendszer a felső szomszédos csatornán.
A fülmonitor- és a mikrofonrendszerek közötti spektrumot általában nem használják, hanem ún. védősávként tartják fenn. A csapat a WMAS-rendszert szándékosan ebben a „no-go” csatornában helyezte el, hogy lássa, továbbra is megszakítás nélkül működik-e.
Infobox: a rádióspektrum és a frekvenciakoordinátor szerepe
A vezeték nélküli mikrofonokhoz, illetve vezeték nélküli fülmonitor rendszerekhez használt rádióspektrum általában megosztott erőforrás, melynek elérhetőségét a nemzeti szabályozó hatóságok határozzák meg. A különböző rádiós szolgáltatások és alkalmazások, mint például a műsorszórás, a rádiócsillagászat és a katonaság ugyanazon a spektrumon osztoznak, mint a vezeték nélküli mikrofonok és monitorrendszerek, ezért a professzionális vezeték nélküli berendezések számára rendelkezésre álló TV-UHF spektrum – a szolgáltatások mennyiségétől és működési helyétől függően – helyszínenként jelentős eltérést mutathat.
Ha egy rendezvényen vagy helyszínen vezeték nélküli eszközt kívánnak használni, annak átviteli frekvenciáit az interferenciamentes működés biztosítása érdekében koordinálják, ami a helyszínen tartózkodó összes vezeték nélküli felhasználó közös érdeke. A rendezvény szervezője vagy a helyszín tulajdonosa szakértőt, úgynevezett frekvenciakoordinátort vagy frekvenciamenedzsert kér fel, aki azután a rendezvény vagy a helyszín minden frekvenciakérdésében központi szerepet tölt be. Ő kezeli a kommunikációs, felügyeleti és irányítási feladatokat: begyűjti a felhasználóktól érkező kéréseket, megtervezi és kiszámítja a használandó frekvenciákat, hozzárendeli a frekvencia-erőforrásokat a felhasználókhoz, figyelemmel kíséri az interferenciaszinteket, kezeli és elhárítja a felmerülő interferencia problémákat, illetve felügyeli a rendezvények előtt és alatt a megfelelő frekvenciahasználatot. Ebben a tekintetben a szabadtéri rendezvények frekvenciakoordinációja nehezebb feladat, mint egy színházé vagy egy broadcast stúdióé, mivel az épület bizonyos védelmet nyújt a külső RF-forrásokkal szemben. A frekvenciakoordinátoroknak mindkét esetben foglalkozniuk kell a produkció szempontjából fontos egyéb berendezések (pl. videojel-átalakítók vagy video-/fényjel
A rendszer további stresszelése érdekében Marco és Jonas sávon belüli interferenciaforrásokat kezdett hozzáadni a WMAS által használt TV-csatornához, olyan valós „baleseteket” szimulálva, mint például egy forgatócsoport érkezése egy nem koordinált eszközzel, vagy egy régi programozott frekvenciára állított keskenysávú mikrofon véletlenszerű bekapcsolása.
Jonas: A produkciók nem fogyatkoznak, inkább növekvő tendencia figyelhető meg, akár a konferenciák, akár a zenei fesztiválok tekintetében. A tevékenység gyarapodásával pedig a vezeték nélküli kapcsolatok száma is nő. Ugyanakkor a rendelkezésre álló frekvenciatartalék egyre szűkebb. Ezért növekvő igényt tapasztalunk a frekvenciakoordináció iránt – egyszerűen lehetetlen egy-egy eseményt lebonyolítani anélkül, hogy szigorúan ellenőriznénk, ki, mit és mikor használ.
Marco: Teljesen egyetértek. A szervezők és a közönség elvárásai nagymértékben megnőttek, rendkívüli szórakozásra vágynak, olyat szeretnének látni, amit eddig még soha, ami felejthetetlen. Nem csupán a nagykoncertekről beszélek – ma még egy átlagos kongresszus is hatalmas nyitóünnepséggel kezdődik. Kitesznek magukért azért, hogy lenyűgözzék az embereket, hogy megmutassák kiválóságukat. Ha például egy szokásos orvosi konferenciát veszünk, biztosan kapcsolódik hozzá egy show-műsor, és teljesen normális, hogy ez a konferencia saját TV-csatornán keresztül sugározza az esemény egészét.
Aztán sok egyéb eszközünk is van, amely a spektrumunkat foglalja. Néhányukra ténylegesen szükségünk van (pl. a lámpák mozgatására vagy a speciális effektusok kezelésére szolgáló vezérlők), és van közöttük néhány nemkívánt interferenciát okozó eszköz (pl. videokapcsoló), mivel ezek az eszközök egyre inkább fokozzák a zsúfoltságot. Most már 360°-os LED-falakkal van dolgunk, ahol csupán egy apró nyílás áll rendelkezésre, hogy egy személy bejusson és magával ragadó AV-élményben legyen része. A fenti tényezők együttesen olyan interferencia-problémákat okozhatnak, melyek egy idő után irányíthatatlanná válnak. Néhány LED-fal még nem jelent problémát, de ha 200-zal van dolgod, az interferencia összeadódik.
Amikor a rendezvényszervezők olyan ötletekkel állnak elő, amelyekre korábban még nem volt példa, ott valószínű, hogy problémákba ütközöl. A kreativitás nem ismer határokat, és minden alkalommal, amikor felülkerekedek egy-egy kihíváson, már jön is szembe a következő.
Jonas: Teljesen egyetértek, és bár látjuk, hogy a LED-képernyők új generációja kevésbé problémás, kijött most egy új termékcsalád, amely RF-sugárzást bocsát ki magából és bármely berendezés működését képes megzavarni, legyen az világítás, vagy valamilyen videó-/vezérlőeszköz.
Marco: Igen, az interferencia fizikája nem ér véget a speciális effektekkel. Az egyik show alkalmával rájöttünk, hogy az interferenciaproblémák forrása a saját RF-azonosító eszközünk volt. Egyes országokban több mint 30 W-os átvitelt is engedélyeznek! Emellett a helyszíni és a valós idejű streaminget is alkalmazó hibrid megoldások egyidejű használata miatt növekszik a vezeték nélküli rendszerek iránti igény. Nem arról szól, hogy létezik egy Covid előtt és Covid alatti/utáni világ, most mindkét világ kihívásainak meg kell felelni.
Marco: Engem lenyűgözött a teljesítménye. Még soha nem hallottam ilyen hangminőséget semmilyen vezeték nélküli fülmonitor rendszertől – precíz pozicionálással és szinte tapintható sztereó mélységgel. Az RF-része a szakmám, de engem először ez a természetes hangzás nyűgözött le; mintha a keverőpultnál ülnék fejhallgatóval a fejemen, de itt közben sétálgathatok is. És ez a lehetőség az alkotó vénával megáldott emberek számára új távlatokat nyit a szabadság terén. Izgatottan várom, hogy a kreatív ipar szereplői mit kezdenek majd ezekkel a rendszerekkel – talán 3D-s hangzású projekteket. Azt hiszem, ez az első olyan rendszer, amellyel ez kipróbálható, és amely mind a művészek, mind a hallgatóság tetszésére számíthat. Ez egy olyan újfajta élmény lenne, amelyre korábban nem volt lehetőség.
De térjünk rá a rendszer teljesítményét és párhuzamos működését vizsgáló tesztelésre. A szélessávú és a keskenysávú rendszer viselkedését nagyon mostoha körülmények között, a határokat feszegetve hasonlítottuk össze. Az első megállapításunk az volt, hogy a digitális változat a számunkra egyedül üdvözítő megoldás, mert az analóg túl sok olyan problémát okoz, amelyeket nem tudunk kezelni. A WMAS rendszer rugalmassága, hatótávolsága és stabilitása nagyon lenyűgöző volt.
Engem is meglepett, hogy a rendszer milyen jól kezeli az interferenciát. Olyan szélsőséges körülményeket produkáltunk, amilyeneket csak tesztek során szokás. Például soha nem mennél fel a színpadra, és sétálnál oda az énekeshez, hogy egy másik adóegységet helyezz el közvetlenül a rádiómikrofon mellett. A WMAS esetében pontosan ezt tettük, és állta a sarat. Ez remekül mutatja, milyen jó a rendszer és mennyire jól átgondolt ez az egész technika – gondolok itt többek között arra a képességre, hogy kiválóan képes kezelni ezt az interferencia mennyiséget és az RF-fading (jelkiesés) jelenséget.
Normál körülmények között is teszteltük, hogy ellenőrizzük a rendszer és a hozzá tartozó egyetlen antenna működését: milyen a frekvenciaválasz, mekkora a hatótávolság, milyen a spektrum foglaltsága, stb. Az összes paraméter jobb volt a vártnál, és véleményem szerint ez a technológia új lehetőségeket tartogat számunkra a jövőben. A frekvencia- és idősávok újragondolása, a meglévő rendszerekből való tanulás és a mögöttes fizikáról való újfajta gondolkodás szintén RF-kezelésünk javát szolgálja a jövőben. A főbb innovatív megoldások: a kétirányú átvitel, az adó- és vevőegységek egyidejű vezérlése, valamint az a tény, hogy egy-egy előadón csupán egyetlen eszközt kell elhelyeznünk. Ez nagyobb szabadságot biztosít számukra. Amikor jelenleg két eszközt kell valakin elhelyeznem, mindenféle fizikai problémák merülnek fel – a jövőben ezt maga a rendszer fogja megoldani. Nem kell aggódnom a frekvenciatartományok, az átviteli teljesítmény, a spektrum foglaltsága vagy a hangminőség miatt… Csak beállítom a rendszerben a kívánt paramétereket, és a rendszer automatikusan kezeli azokat, az interferenciák külső kezelését is beleértve.
Jonas: Teljesen egyetértek azzal, hogy a mai teszt nagyon sikeres és meggyőző volt. A vezeték nélküli rendszerek beállításakor gyakran tesznek fel nekünk mindenféle kérdéseket, mint például: „Mekkora a rendszer hatótávolsága?” Én pedig mindig visszakérdezek, hogy: „Milyen hosszú egy gumiszalag?” Mert a hatótávolság mindig attól függ, hogy mekkora erőfeszítést teszel a link kiépítésébe. Az átviteli teljesítmény, a zsebadó elhelyezése, az antennarendszer, a háttérzaj – mindezek a paraméterek hatással vannak a rendszer működésére. Általánosságban elmondható, hogy a rendszerek tervezésénél azt vesszük elsősorban figyelembe, hogy mely adott területen fog működni. Ehhez képest választjuk ki a rendszer alkotóelemeit, a frekvenciákat, az elhelyezést stb. Különböző bevált gyakorlatok léteznek, ahogy azt Marco az imént említette – a frekvenciaközökre vagy két zsebeszköz egyazon előadón történő elhelyezésekor az eszközök fizikai távolságára vonatkozóan. És ez a rendszer mindezt többé-kevésbé magától képes kezelni.
A mai tesztelés során a prototípust sokkal nagyobb igénybevételnek tettük ki, mint az bármikor is indokolt lenne – semmilyen tekintetben sem követtük a bevált gyakorlatokat. Egy szokásos színpadon általában akkor is gond nélkül lemegy az előadás, ha pár dolgot elrontasz. Ma bizonyos mértékig mindent rosszul csináltunk, és ez a rendszer mégis tovább tette a dolgát. Interferenciaforrások működtek a rendszer csatornáján és közvetlenül mellette, és az eszközöket olyan közel helyeztük el egymáshoz, amit hivatalosan semmilyen rendszer sem tolerálna, akár keskenysávú eszközökről, akár vegyesen keskeny- és szélessávú eszközökről van szó.
Marco: Még antennákkal való érintkezések is előfordultak.
Jonas: Minden olyan dolgot megtettünk, amiről folyton prédikálunk, hogy a világért se tedd, és a vártnál sokkal jobb eredményeket értünk el. Ráadásul ezzel a technológiával szükség esetén a hatótávolságot is könnyen kiterjeszthetjük. Ha messzebb akartunk volna menni, vagy még több interferenciaforrást akartunk volna hozzáadni, azt is megoldhattuk volna, mivel a teszthez csak a standard csomagot használtuk.
Marco: És ez a kiterjesztés a szabványos komponensekkel is egyszerűen megoldható lenne. Nem kéne azon gondolkodnunk, hogy vajon melyik antenna-összegzőre/-elosztóra van szükségünk, melyik speciális kábelt kell használnunk, hogyan kell mindkét oldalon (jeladás és -fogadás) szabályozni az RF-teljesítményt.
Jonas: Bár a keskenysávú mikrofonrendszerek hatótávolságát meglehetősen könnyű kiterjeszteni, a fülmonitor-rendszerek esetében ez sokkal bonyolultabb, mivel az ehhez szükséges erősítők nem tömegtermékek, sokba kerülnek, szűrést igényelnek, és meglehetősen könnyen túlvezérelhetők. A WMAS technológia magában hordozza a kiterjesztés lehetőségét, mivel több antenna is használható a hatótávolság növelésére.
Jonas: Ez is része volt a ma tesztelt dolgoknak. Számos keskenysávú rendszert (mikrofont és fülmonitort, digitálisat és analógot) állítottunk fel, a WMAS prototípusát pedig szándékosan egy olyan spektrumrészre helyeztük, amelyet a koncerteken általában nem használnánk, mivel közvetlenül egy fülmonitor-csatorna mellett van. Legalábbis ezek lennének az utolsó tartalékfrekvenciák, amiket talán egy a fesztivál másik oldalán dolgozó forgatócsoportnak kiosztanánk.
Marco: Jellemzően egy biztonsági frekvenciatávolságot tartunk a fülmonitor-rendszerek és a mikrofonok között. Tehát a WMAS esetében közvetlenül a saját csatornáján és a szomszédos frekvenciákon is működött néhány interferenciaforrásnak számító adóegység – a prototípus azonban a vártnál sokkal jobban viselkedett.
Jonas: Ezek szerint, ha teljesen tiszta térbe visszük, talán még jobban teljesített volna.
Jonas: Nem, valójában olyan lehetőségek nyílnak így meg előttünk, amelyekkel eddig nem rendelkeztünk. Hatékonyabban tudjuk hasznosítani a rendelkezésre álló spektrumot. Én személy szerint még mindig végzek néha blokk-koordinációt, így egy TV csatornán belül lesz egy keskenysávú frekvenciakoordinációm. Intermodulációs zavarszámításokat végzek a blokkokra és a blokkok kölcsönhatására vonatkozóan, így könnyedén mozgathatom a rendszereket. A WMAS rendszert nem kell belevonnom az átfogó intermodulációs számításba, csupán arra kell ügyelnem, hogy olyan blokkokba helyezzem a rendszert, amelyeket általában nem használnék az adott színpadon.
Ezeket a blokkokat egy másik színpadon talán használnám, de semmiképp sem használnám azokat ugyanazon a színpadon… Ma azonban bebizonyosodott: ezt is meg lehet tenni.
Marco: Ezáltal a szabadság új dimenzióját tapasztalhatjuk meg – a rendelkezésünkre álló spektrumot gyakrabban és jobban hasznosíthatjuk. Tulajdonképpen az egyes dolgokat elválasztó biztonsági sávokat használjuk – a rendelkezésünkre álló összes helyet kihasználva.
Marco: Attól függ, hogy milyen rendszereket használok és milyen intenzíven használom a keskenysávú jeleket a TV-csatornán. Például, ha hat régebbi rádiós mikrofont használok ugyanolyan mennyiségű fülmonitorral, akkor inkább egynél több TV-csatornára van szükségem. Néha ez akár 16 MHz is lehet, mert az elülső szűrő szélessége miatt előfordulhat, hogy a rendszer nem képes blokkolni az interferenciát ezen a tartományon belül. Ezért a frekvencia figyelembevételével igyekszem a lehető legnagyobb mértékben szétválasztani az eszközöket. 16 MHz lenne a normál méret, és előfordul, hogy akár három ilyen TV-csatornára is szükség van. A WMAS használatával a rendszerek közvetlenül egymás mellé helyezhetők. Ha 8 MHz-nél keskenyebb védősávot választok, az azért nehéz ügy, mert az eddigi gyakorlat szerint mindig kellett analóg átvitellel számolnom – mivel a piacon szinte senki sem használ digitális fülmonitor-rendszert. Az analóg fülmonitor-rendszereket nem lehet egymástól egyenlő távolságra elhelyezni, és intermodulációs zavarszámítást kell végezni – a hibrid konfigurációk mindig problémákat okoznak.
A WMAS használatával mindez sokkal könnyebb lesz, mivel minden digitális, a fülmonitorokat is beleértve: minden egységet egymás mellé helyezhetek, ha éppen helyszűkében vagyok. Ez az oka annak, hogy el akartam végezni ezt a tesztet.
Jonas: Van a Földnek néhány olyan pontja, ahol nemigen van üres TV-csatorna, de a legtöbb helyen ez nem lesz probléma. Ha olyan helyre mész, ahol a spektrum annyira korlátozott, akkor úgyis mindig megteszed a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a keskenysávú rendszereid működjenek. Ha pedig csak egyetlen üres TV-csatorna áll rendelkezésre, akkor a legjobb választás a jövőben a WMAS lesz, mivel ezzel a technológiával egyazon csatornába sorakoztathatjuk fel mind a fülmonitor-, mind a mikrofonrendszereket. Tehát alapvetően ez lenne a megoldás azokon a helyeken, ahol a rendelkezésre álló frekvenciaspektrum rendkívül szűkös.
Marco: És ha a TV-UHF sáv is tele lenne, akkor egyenesen egy 1.4 GHz-es WMAS rendszerre váltanék, ami nagyban megkönnyítené számomra a dolgokat.
Jonas: Ez az univerzális zsebeszköz új távlatokat nyit. Gyakran előfordul, hogy korlátozott számú eszköz (zsebadó vagy zsebvevő) áll rendelkezésedre, és alapvetően ezek használatával dolgozol. Az új technológiának köszönhetően mindig hozzáadhatunk egy-egy mikrofont egy-egy fülmonitorhoz, vagy fordítva. A kölcsönző cégeknek a rendszer rugalmasságát kihasználva a zsebadó + zsebvevő csomagok helyett csak egyfajta zsebeszközt kell tartaniuk, ezt is a korábbi különböző UHF frekvenciasávok helyett alapvetően két különböző – a TV-UHF és az 1.4 GHz-es – frekvenciatartományban.
Marco: És gondolj az ehhez kapcsolódó logisztikára. Egy-egy univerzális zsebeszköz egyetlen akkumulátort és egyetlen helyet igényel, nincs szükség nagyméretű asztalokra a zsebadók és a fülmonitorok tárolásához – egy adott eszköz, egyetlen hely, egyetlen név, egyetlen címke. Ez nemcsak a frekvenciakoordinátorok, hanem mindenki életét megkönnyíti.
Jonas: Sokak számára jelent gondot a raktározási és szállítási kapacitás is. Nem is annyira a megaturnék, mint inkább a kisebb fellépések és a repülőgépes turnék esetén.
Marco: Most egy konténerben egy 64-csatornás rendszert tudsz magaddal vinni a repülőgépen. Alul egy 1U rack-nyi helyet foglaló egység, felül a zsebeszközök, egy antenna, esetleg még egy, és már készen is állsz az indulásra. Eddig ez nem volt lehetséges.
Jonas: A mérleg másik oldalán a hagyományos RF-rendszerek, a rack hátuljából lógó vezetékkötegek, a rossz koaxkábelek okozta jelkiesés, a háromszoros ellenőrzés, hogy minden szinkronizált vevő megkapja-e a megfelelő szinteket az egész elosztó hálózaton keresztül. Minderre nincs többé szükség.
Jonas: A teszt során feszegetni próbáltuk a technológia határait. A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a sávon belül működő egy vagy kettő, vagy a mai helyzethez hasonlóan négy interferenciaforrás kilőné mind a 64 csatornát. Valószínűleg ez a legnagyobb aggodalma azoknak, akik ebben a technológiában gondolkodnak; ez egy olyan mindent vagy semmit helyzet. Mi pedig egyértelműen tanúsíthatjuk, hogy erről szó sincs. Létrehoztunk egy lehető legrosszabb helyzetet, négy interferáló adóegységgel, és míg az a WMAS zsebeszköz, amely a legközelebb állt ezekhez az interferenciaforrásokhoz, lerobbant, a rendszer többi része továbbra is tökéletesen működött.
Marco: Csak azt a zsebeszközt érintette, amely a legnagyobb stressznek volt kitéve. Körülbelül 80 méter után kezdtem el jelkieséseket tapasztalni, mivel a zsebeszközöm csupán néhány centiméterre volt egy zavarforrásként szolgáló adóegységtől, de még így is tudtam kommunikálni. Amikor a zavarforrásként szolgáló eszközt 25 cm távolságba helyeztük, a hatótávolság több mint 100 méterre nőtt.
Jonas: A WMAS egyik vitathatatlan előnye, hogy az általunk használt tényleges vivőfrekvenciák háttérzaját szkenneljük. Ez korábban soha nem volt lehetséges.
Marco: Igen, az összes puccos spektrumanalizátorunkkal alapvetően csak azokat a frekvenciákat tudjuk mérni, amelyeket nem használunk. Mert ha valaki az egyik frekvenciánk felett működik, nem láthatjuk. Ez tény.
Jonas: A WMAS rendszerrel azonban ezt is megtehetjük. Tehát azon kívül, hogy a helyzetet rugalmasan kezelve ez a rendszer jobban képes tolerálni az interferenciát, könnyebben is képes észleli és megtalálni magát a zavarforrást.
A WMAS sikeresen vette a párhuzamos működéssel kapcsolatos akadályokat. Tökéletesen működött egy keskenysávú analóg fülmonitor-rendszer és egy keskenysávú digitális vezeték nélküli mikrofonrendszer között, egyik működését sem akadályozva. A WMAS alacsonyabb spektrális sűrűsége és az egyetlen keskenysávú mikrofon nyújtotta teljesítmény kulcsfontosságú szerepet játszik a barátságos együttélés tekintetében. Továbbá az a tény, hogy a WMAS-t általában egy biztonsági vagy védelmi sávban helyezzük el, azt mutatja, hogy ezzel a rendszerrel nagyobb spektrumhatékonyság érhető el. Ezáltal sokkal sűrűbb frekvenciakiosztás alkalmazható a többszínpados fesztiválokon és a rendezvényhelyszíneken általában.
Amikor egyazon sávon belül több interferenciaforrást, illetve más gyártók nem jóváhagyott frekvenciahasználatát szimuláltuk, a rendszer továbbra is rendkívül jól működött. Ezekben a helyzetekben a keskenysávú rendszerek felmondták volna a szolgálatot, ha az interferencia érintette volna az általuk használt frekvenciát. A WMAS prototípusa megbízhatóan jelezte ezeknek a keskenysávú interferenciaforrásoknak a jelenlétét, azonban felülkerekedett rajtuk.
Csak akkor jelentkezett probléma az egyik WMAS zsebeszköz működésében, amikor egy negyedik interferenciaforrást adtunk a WMAS-csatornához, és az egyazon sávon belül működő négy interferenciaforrás nagyon közel helyezkedett el egymáshoz. A WMAS rendszer többi része ekkor is stabilan működött. Ilyen esetekben, mivel a WMAS képes a sávon belüli interferencia észlelésére, a frekvenciakoordinátornak lehetősége van gyorsan megtalálni és megszüntetni az interferencia forrását.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
Konverzió mérésre szolgáló cookie (azon felhasználók mérése és elérése, akik Google által kiszolgált hirdetésre kattintva jutottak el az oldalra és ott kitöltötték a regisztrációs űrlapot). Élettartam 140 nap.
Releváns és hasznos hirdetés a felhasználó számára; remarketing funkció (azon felhasználók elérése, akik már jártak az oldalon), konverzió mérés (azon felhasználók mérése és elérése, akik Facebook által kiszolgált hirdetésre kattintva jutottak el az oldalra és ott kitöltötték a regisztrációs űrlapot). Élettartama 180 nap.
We use HotJar to track what users click on and engage with on this site